Kéménykiégetés: mikor szabad, és miért végzik ma ritkán

A kiégetés régi módszer a kátrány eltávolítására: a lerakódást a füstjáratban szabályozottan meggyújtják, és az kiég. Egyszerűen hangzik, és valaha bevett dolog volt. Ma végső megoldás, és a rendelet feltételekhez köti.

Mit mond a rendelet

A Belügyminisztérium 401/2007 Tt. rendeletének 22. §-a egyszerre három dolgot szab meg:

1. A kéményt csak kivételesen lehet kiégetni, ha a füstgáz-lerakódásokat más módon nem lehet eltávolítani.
2. Kiégetést csak kéményseprő vagy revíziós technikus végezhet, mégpedig legalább egy további személy segítségével.
3. A kiégetést be kell jelenteni a községnek.

És van egy negyedik feltétel, amely a legfontosabb: a kéményt csak akkor szabad kiégetni, ha ellenáll a korom kiégésének. Nem minden kémény ilyen.

Miért veszélyes

A kátrány égésekor a hőmérséklet a füstjáratban meghaladja az ezer fokot. Az a kémény, amely nem erre készült, megreped – néha láthatóan, gyakrabban belül, ahol kívülről nem látszik. A repedésen át aztán forró füstgáz jut a ház szerkezetébe.

Pontosan ezért követeli meg a jogszabály a második személyt: nem azért, hogy segítsen a munkában, hanem hogy legyen valaki készenlétben, ha a tűz oda jutna, ahová nem kellene.

Mi nem végzünk kiégetést

Bár jogosultságunk van rá, kéményt nem égetünk ki. A kockázatot a háztulajdonos viseli, nem az, aki meggyújtja, és a mai kéményeknél ugyanaz az eredmény biztonságosabban elérhető – kéménymarással vagy vegyi tisztítással. Ha valaki a kiégetést szokásos szolgáltatásként kínálja Önnek, kérdezze meg, hogy a kéménye ellenáll-e a korom kiégésének, és ezt mivel tudja igazolni.

Mit csinálnak helyette

A kátránylerakódást ma leggyakrabban kimarják. A láncos forgó fej lekaparja a lerakódást a füstjárat faláról anélkül, hogy a kémény felmelegedne. Lassabb és piszkosabb, de a kéményt nem károsítja, és ott is elvégezhető, ahol a kiégetés szóba sem jöhetne.

Erről többet a kéménymarás oldalon olvashat.

Ha a korom magától kiégett

Ez már nem kiégetés, hanem tűz. Ilyenkor a törvény előírja, hogy indokolatlan késedelem nélkül jelentse be a Tűzoltó és Mentőszolgálat járási igazgatóságának (a tűz elleni védelemről szóló 314/2001 Tt. törvény 14. § (1) bek. g) pontja).

Amíg valaki át nem nézi a kéményt, ne fűtsön. Ha az ellenőrzés során olyan hiányosságot találnak, amely közvetlenül veszélyezteti a biztonságot, a kéményt a rendelet 23. § (3) bekezdése szerint a hiba elhárításáig nem szabad használni.